A szárhasználat azért tűnik néha nehéznek, mert a különböző szársegítségek más-más jelentéssel birnak és ha a lovas szándékától eltérő segítséget ad, akkor lova nem fogja megérteni szándékát.
Állíltó szársegítség: a ló koponyáját fordítja a ló gerincoszlopának oldalirányú hajlítása érdekében.
Direkt szársegítség: a ló vállát vezeti a hatásba helyezett szár irányában.
Indirekt szársegítség: a ló vállát vezeti a hatásba helyezett szárral ellenkező irányban. A német szársegítségek között az ellentartó szársegítség hatásával egyezik.
Feligazító szársegítség: A fejet és a nyakat felfelé és hátra igazítja.
Felvevő szársegítség: A ló súlypontját háramozdítja.
Kitartó szársegítség: A szárak által meghatározott keretet fogadtatja el a lóval.
Előrehajtó szársegítség: A lovat előre hajtja.
Engedő szársegítség: A szársegítség nélküli helyzet.
A szársegítségeket külön-külön kell begyakorlolnia lónak-lovasnak, hogy adott helyzetben a lovas szempillantás alatt tudja a szárat kívánt hatásba helyzeni és véletlenül se használjon más szársegítséget, a ló pedig a segítségre teljesen átengedően reagáljon. A szársegítségek begyakorlására a legegyszerűbb helyzet a kézen történő munka során kínálkozik.